„10 PERC” BUDAPEST

A színházhoz nem kell más, mint három deszka, két színész, és egy közös szenvedély.” írta egykor, 400 évvel ezelőtt Lope de Vega. A „10 perc diákszínpad” mottója is ez.

Az elmúlt időszak előadásai és közös próbái után, idén 2018. június 8-án Medárd napján (féltünk is az esőtől), a 19 fős csapat, vagy ahogy mi hívjuk: „mi kis családunk”, kiránduláson vett részt, amit az iskola támogatott. Ezen a pénteken Budapest volt célállomás. Először a Petőfi Irodalmi Múzeumba látogattunk el, ahol megismerhettük Petőfi, Arany és Szabó Magda világát. Irodalomtörténetünk nagyjainak emlékei, írásaik varázsa, a kortárs szerzők kíséretében, valamint az említett szerzők alakjainak segítségével örök élményben részesültünk. Beszéltek hozzánk Szabó Magda figurái, rejtvényt oldattak velünk Arany gondolatai, portrét rajzoltattak Petőfi szavai.

Az irodalom olvasott világából a Nemzeti Színházban már a játszott térbe kerültünk. Kováts Karolina, a színház egyik „motorja” kísért minket végig Gobbi Hilda, Bajor Gizi, Somlay Artúr, Sinkovits Imre örökségén. Mint utólag megtudtuk az idei évad utolsó látogatói voltunk a nemzet színházának falai között. Ha eddig lett is volna, aki még bizonytalan volt, itt végleg eldőlt számára: a színház szerelem, alázat, összhang.

Medárd napja a diákszínpad életében 2018-től a megerősítés napja lett. Peter Brook nyilatkozta egykor: „Egy ember mozdulatlanul áll a színpadon, és magára vonja a figyelmünket. A másiknak nem sikerül ugyanez. Nekem csak ez a különbség számít. Mi ez a különbség? Mit jelent kémiailag, pszichikailag, fizikailag? A sztár kézjegyét? Egyéniséget? Nem. Ez így túl egyszerű lenne. Nem ez a válasz. Nem tudom, mi a válasz. De azt tudom, hogy itt, az előbbi kérdésre adott válaszban találhatjuk meg egész művészetünk kiindulópontját.” Reméljük a következő években is sikerül majd tanulságos és önfeledt perceket szereznünk iskolánknak.